Körülbelül 3.-ban történt....
A szülinapom előtt pár héttel elmentem az egyik bnőmmel biciklizni.Én hülye, szoknyában és papucsban mentem.Felmentünk egy lejtőre, amin le is gurultunk párszor.Kb. 10x gurultunk volna le amikor nekem leesett a papucsom a lejtő közepén, és a fékem is elromlott nem tudtam megállni és estem egy nagyon nagyon nagyot.Hogy mennyire nagyot?Felszakadt a szám, letört 2 fogam része, egy csomó helyen véreztem, és vért köhögtem fel.Bnőm mondta, hogy mennyjek haza, a bringám majd ő viszi utánam.Alig tudtam menni, lassan haza vánszorogtam /mellesleg:amerre mentem ott az út véres volt/.Nem éreztem a számban nagy fájdalmat, inkább a térdem fájlaltam.Anyáék rémülten néztek végig rajtam egyből, indultunk a kórházba.Nem is engedték, hogy átöltözzek, mert, hogy lehet, hogy sok vért vesztettem.Igaz szédültem, és nem teljesen értettem, mit ötrténik de azért észnél voltam, annyira, hogy rájöjjek, hogy összevarrnak.A sürgősségin elég hamar beengedtek /mi voltunk egyedül/.Szerintem anya rosszabbul volt, mint én.Nagyon aggódott.Bementünk, lefertőtlenítették a sebeim, majd bevittek a műtűbe.Kaptam tetanus-t, aztán tűvel megvarrták a számat.Haza is engedtek, hogy 2 hét múlva mennyek vissza, hogy kiszedjék a varrást.Nem tudtam beszélni, fojt a nyálam, annyira fájt.Esténként, fertőtlenítő valamivel kellett öblögetnem, mert a szájpadlásom is sérült.Kiszedték a varrást, amitől csak bizsergett a szám.De nagyon ronda volt a szám.Anyáék elmentek vásárolni, én otthon maradtam.Undorodtam a számtól, de akkor leesett az elhalt bőrréteg és visszakaptam a számat.Ma már csak mosolyogva emlékszek vissza rá.Amikor kérdezik, nem akarom-e kitöltetni a fogamat, és eltüntetni a varrás nyomát, csak azt mondom, hogy "Kösz, nem szerintem ez így egyedi, hisz' másnak nincsen ugyanilyenje!".
|